Maga a góc az esetek nagy részében tünetmentes, nem fáj, sőt nem is érzékeny. Mivel a gyulladás lassan alakul ki és a folyamat elhúzódó, észre sem vesszük, hogy adott helyen valamilyen kóros elváltozás található.
A gócban felszaporodnak a baktériumok, amelyek a vérpályába kerülve a szervezet csökkent ellenálló képességű területein megtapadnak, és azokat megbetegítik. Számos kutatás bebizonyította, hogy nem feltétel a baktériumok jelenléte, a betegség kialakulásához az is elegendő, ha a kórokozók mérgező (toxikus) termékei érik el a "gyengébb" szöveteket.
Milyen tüneteknél állhat fenn gócbetegség gyanúja?
- ismeretlen okú ízületi fájdalmak
- bőrön jelentkező kiütések
- különböző szervek, szervrendszerek hosszú ideje tartó, ismeretlen eredetű megbetegedései
- foltos hajhullás
Leggyakrabban előforduló gócok:
- a fogak
- a középfül
- az orr melléküregei (arcüregek)
- a mandulák
- az epehólyag
- a prosztata/petefészek
- a vakbél (féregnyúlvány) idült (krónikus) gyulladása
A fog eredetű gócok aránya a legmagasabb a szervezetben. Minden fog szerepelhet gócként, amelyben mély szuvasodás látható, vagy a fogbél idült gyulladása áll fenn. A gyökér körül kialakult elváltozások, a fogágyban maradt betört gyökerek, letört fogak szintén gócként szerepelhetnek. Gócbetegség okozója lehet a fogágyban maradt fog is, amely különböző okok miatt (pl.: nincs elég hely, nem függőlegesen helyezkedik el az állcsontban) nem tud előtörni. Krónikus ínygyulladás, fogágybetegség is lehet góc. Ezeket fogágyi (parodontális) gócnak nevezzük. Fogágybetegség során a fogak körül mély tasakok képződnek, amelyek rendkívül nehezen tarthatók tisztán. A tasakok mélyén elszaporodó baktériumok a véráramba kerülve távoli szervek megbetegedéseit okozhatják.
Fontos tudnunk azt, hogy nem minden fogászati – fent említett – elváltozás viselkedik gócként! Ezeket a kórfolyamatokat csak akkor tekintjük gócnak, ha a szervezet egyéb területén olyan ismeretlen eredetű betegséget okoznak, amely gócbetegségnek tekinthető.
Fogászati góc talaján kialakuló szervi megbetegedések - gócbetegségek:
- sokízületi gyulladás
- különféle allergiás folyamatok
- gyermekkori asztma
- ekcéma
- bizonyos szív-és érrendszeri megbetegedések
- kötőhártya gyulladás
- krónikus vesegyulladás
Fogászati góc keresése, diagnosztizálása:
Ha valamely betegség kapcsán felmerül fogászati góc jelenlétének gyanúja, akkor a szájüreg alapos átvizsgálása indokolt. Először ellenőrizni kell a fogak vitalitását (él-e a foggyökér vagy sem), majd átvizsgáljuk a fogak koronai részét; megtekintjük, megtapintjuk az ínyt, speciális szonda segítségével ellenőrizzük, hogy vannak-e tasakok a fogak és az íny között. A fizikális vizsgálatot digitális röntgenvizsgálat követi, ugyanis számos elváltozást kizárólag röntgenfilmen fedezhetünk fel. pl.: gyökércsúcsi elváltozások, áttörésben visszamaradt fogak (beékelődött bölcsességfogak), egyebek.
A fogászati góc kezelése:
A lehetőségeknek megfelelően olyan módszert alkalmazunk, amely nem a fog eltávolítását, hanem annak megtartását célozza meg. Ennek érdekében gyökérkezeljük a fogat. Megfelelően záró, csúcsig érő gyökértömést készítünk, esetleg sebészileg gyökércsúcs eltávolítást végzünk. Számos esetben előfordul, hogy a konzervatív kezelések ellenére sem sikerül a gócot felszámolni. Ilyenkor a teljes fog eltávolítása javasolt.
A rendszeres fogászati ellenőrzés, az időben és megfelelő módszerekkel kezelt fogak minimálisra csökkentik a fogászati góc kialakulásának esélyeit!
