Ha megtaláltuk az összeset, akkor ellenőrizzük, hogy átjárhatók-e? Ez után meg kell határozni, hogy milyen hosszúak, amit egy direkt erre a célra készített műszer segítségével. Ha megmértük, ki is kell tisztítani, amit az orvos úgy végez, hogy pici apró reszelőkkel úgymond lereszeli a csatorna faláról a fertőzött foganyagot. Ezzel egy időben kitágítja a csatornát, előkészítve a töméshez.
Ha alaposan kitisztította és feltágította, akkor vagy ideiglenesen lezárjuk, ami arra szolgál, hogy fertőtlenítse a csatornát, vagy ugyan abban az ülésben meg is tömi. A gyökércsatorna tömése akkor jó, ha hermetikusan el van zárva minden oldalról és a tömés kitölti a csatornát. Ezt az orvos a végén a röntgennel ellenőrzi.
Ami a legfontosabb, teljes érzéstelenítésben történik minden lépés!
Gyökérkezelés nem végezhető a fogról készült röntgenfelvétel nélkül. A felvétel segítségével tájékozódhatunk a gyökércsatornák számáról, azok lefutásáról, alakjáról. Röntgenfelvétel mellett még szükséges a fog vitalitásának a leellenőrzése is, hogy a fog élő vagy elhalt-e. Gyökérkezelésre mind élő, mind elhalt fogak esetén sor kerülhet.
A beavatkozás minden esetben helyi érzéstelenítésben történik, tehát fájdalommentes. Amennyiben a pulpa gyulladt, az érzéstelenítés nehézségekbe ütközhet. Ilyenkor gyógyszeresen töméssel lezárjuk a pulpakamrát, és a következő alkalommal kerül sor a kezelésre.
Az érzéstelenítő beinjektálása előtt egy ízesített zsibbasztózselével fogorvosunk elzsibbasztja a fog körüli területet, így az érzéstelenítő injekció beadása is teljesen fájdalommentes.
A kezeléshez tiszta - nyál- és baktériummentes - munkaterületet biztosítunk nyálrekesz (kofferdám) segítségével. Ez a sikeres gyökérkezelés egyik feltétele.
Ha a feltételek adottak - ki tudjuk szárítani a gyökércsatornát és elegendő idő áll a rendelkezésünkre - a kezelés egy ülésben elvégezhető. Ez általában csak az egy gyökércsatornával rendelkező fogaknál valósul meg (metsző- és szemfogak többsége), míg a többcsatornásoknál (kis- és nagyőrlők) két ülésben végezzük a beavatkozást.
Az első lépés a kofferdám izolálás felhelyezése. Csak ezután következik a szuvas rész eltávolítása, a megfelelő üreg kialakítása, és végül a pulpakamra megnyitása. Ezt követően megkeressük a gyökércsatorna bemeneti nyílásait, majd speciális műszer segítségével eltávolítjuk a bennük elhelyezkedő pulpát. A következő lépés a gyökércsatornák hosszának meghatározása. A sikeres gyökértömés feltétele a munkahossz pontos meghatározása. Erre a célra számos módszert fejlesztettek ki, melyek közül kettő terjedt el széles körben. Az egyik az ún. radiológiai (röntgenfelvétel segítségével történő) hosszmeghatározás, melynek során a fogat a gyökércsatorná(k)ba helyezett - erre a célra alkalmas – tűszerű műszerekkel együtt leröntgenezik, majd a felvétel alapján határozzák meg a csatorna hosszát. Rendelőnk ennél a módszernél jóval korszerűbb eljárást alkalmaz. Elektronikus bemérő eszköz, apex (gyökér) lokátor segítségével határozzuk meg a munkahosszt. Az eszköznek számos előnye van: gyors, nincs újabb sugárterhelés, ezért kismamáknál is alkalmazható, valamint jóval pontosabb, mint a radiológiai gyökércsatornahossz meghatározás.
A munkahossz meghatározása után következik a gyökércsatorna fertőtlenítése, tisztítása, a baktériumok számának csökkentése. Ezt követi a csatorna tágítása, ami rendelőnkben a korszerű gépi tágítóval, endomotorral történik. A tágítást kis átmérőjű műszer segítségével kezdjük, és lépésenként haladunk az egyre nagyobb átmérő felé. Minden egyes lépés között a csatornát fertőtlenítőoldattal mossuk át, eltávolítva a csatornában rekedt törmeléket, és tovább csökkentve az ott lévő baktériumok számát.
A kellő mértékben feltágított és kitisztított csatornát steril papírszálakkal kiszárítjuk. Ha a gyökércsúcson túlra terjedt gyulladás, vagy egyéb okok miatt a csatornát nem tudjuk kiszárítani, akkor gyógyszeres töméssel (Ca(OH)2 tartalmú pasztával) töltjük fel, majd ideiglenes töméssel zárjuk a következő alkalomig. Ha a fennálló gyulladást megszüntettük, a megfelelő feltételek jelenlétében (tökéletesen kiszárítható csatorna) végleges töméssel zárjuk le a gyökércsatornát.
A csatorna szárítását a gyökértömés követi. Erre a célra egy kitűnő, természetes alapanyagú polimer gyökértömést használunk. Nem toxikus, egyes kutatások szerint antimikrobiális hatású, gátolja a baktériumok szaporodását. Ez az anyag (a guttaperchacsúcs) elnyeli a röntgensugarakat, ezért a röntgenfelvételen röntgenárnyékot ad, így a munka befejeztével ellenőrizni tudjuk a gyökértömés pontosságát. Egyetlen hátránya, hogy önmagában nem tapad a csatorna falához, ezért a töméshez még speciális gyökértömő pasztákat is használunk. Ezek biztosítják a guttaperchacsúcsok egymáshoz és a csatorna falához történő tapadását. A tömés során a guttaperchacsúcsokat a gyökértömő pasztába mártva egyenként vezetjük a csatornába, majd ott speciális technikával tömörítjük mind a csatorna falához, mind pedig az egyes csúcsokat egymáshoz. Ezáltal a tömés hermetikusan zárja a csatornát. A hermetikus lezárás alapfeltétele a jó gyökértömésnek. A jó gyökértömés falálló, teljesen kitölti a csatornát, a gyökércsúcsig ér.
A tömés befejeztével kontrollröntgent készítünk a rendelőnkben található röntgenkészülék segítségével, így fogorvosunk azonnal értékelni tudja a munka eredményét.
A gyökértömött fogak ellenőrzését félévenként javasoljuk! (kontroll röntgennel és fizikális vizsgálattal)
Gyökértömés után néhány napig fájdalom jelentkezhet, ami egy enyhe gyulladás következtében alakul ki. Ekkor ugyanis a gyökértömésből felszabaduló anyagok, és az oxigénmentes környezet hatására az esetlegesen élve maradt baktériumok is elpusztulnak, és ez okozhat egy minimális helyi gyulladást. A fog pár nap elteltével teljesen panaszmentessé válik.
Milyen problémák adódhatnak közben?
A leggyakoribb az érzékenység, vagy akár fájdalom. Ez lehet az ideiglenes zárás után pár napig, de a végleges tömés után is és eltarthat akár 1-2 hétig is. Ez először abból adódik, hogy az addig krónikus gyulladás fellángol, és akuttá válik. Elhalt fog kezelésekor az is előfordulhat, hogy tályog képződik. Ilyenkor az orvos gyulladáscsökkentőt ír fel, esetleg megnyitja a tályogot. A legtöbb esetben csak arról van szó, hogy egy igen szűk kis helyen próbáljuk a csatornát tisztítani egy igen vékony műszerrel, és óhatatlanul is előfordul, hogy ezen a szűk helyen a tű kipréseli a fertőzött anyagot azon a kis nyíláson ami a csatorna végén van, a gyökér körüli térbe, okozva ott gyulladást, érzékenységet.
Fájdalmas-e a gyökérkezelés?
Fontos a beteg tájékoztatása, hogy felkészüljön az esetlegesen várható kellemetlenségekre, mert akkor egyrészt nem éri váratlanul és nem hiszi azt, hogy ez rosszat jelent. A beteget ilyenkor meg kell nyugtatni, hogy ez vele járhat és semmiképpen nem ajánlott a szépen kitisztított és lezárt csatornák kinyitása és a nyál által történő befertőzése, mert utána kezdhetjük elölről a tisztítást. Ahányszor ki van nyitva egy csatorna, annyiszor fertőződhet be. Ezért célszerű a lehető legkevesebb vizit alatt véglegesen ellátni az adott fogat, amely történhet egy ülésben, de maximum kettőben. Ami a legfontosabb, teljes érzéstelenítésben történik minden lépés!
