Tour de Dental - Az egészséges mosolyért

A magánrendelő tevékenységei:

Belgyógyászati, kardiológiai, szívsebészeti és általános aneszteziológiai magánrendelés. Szívpanaszok, vérnyomás- és veseproblémák, emésztési panaszok, cukorbetegség és szövődményeinek kezelése, gondozása. Légzésfunkció vizsgálata.

Műtéti beavatkozások altatás előtti kivizsgálása, kockázatbecslése. Szívkatéterezéssel, szívműtétekkel kapcsolatos konzultáció, beavatkozások utáni gondozás.

Szeretettel várjuk rendelőnkben mindazokat, akik:

• nem akarnak hosszú várólisták végére kerülni
• hasi fájdalomtól, emésztési zavaroktól szenvednek
• esetében a családban szívbetegség, korai szívhalál fordult elő
• fokozott stressznek vannak kitéve
• indokolatlan fáradékonyságot tapasztalnak
• mellkasi fájdalmat, gyors vagy rendetlen szívdobogás érzést, fulladást, bokaduzzanatot észlelnek
• magas vérnyomás betegségben, cukorbetegségben szenvednek
• szívinfarktus, szívműtét utáni utógondozásra szorulnak

Ezekben az esetekben nagyon fontos lehet a teljes körű kardiológiai állapotfelmérés, rizikószűrő vizsgálatok elvégzése.

Diagnosztika:

• betegvizsgálat
• EKG
• 24 órás ambuláns vérnyomásmérés (ABPM)
• Szívultrahang (Echocardiographia)
• Légzésfunkciós vizsgálat (Spirometria)

Szív - érrendszeri betegségek:

• Magas vérnyomás betegség

  A hipertónia a fejlett országokban népbetegségnek számít. A népesség mintegy 15 százalékának van tartósan a magas vérnyomás szempontjából határérték, azaz 140/90 Hgmm fölötti vérnyomása. Ma már ezt az értéket magas normálisnak tekintik. Félő azonban, hogy ennél többeket érint valójában. Évente csaknem 5000 magyar ember halála írható a betegség számlájára.

  Esszenciális vagy elsődleges hipertónia-ról beszélünk, ha a vérnyomás-emelkedés hátterében kiváltó kórfolyamatot nem sikerül kimutatni. Ilyen a magasvérnyomás-betegségek mintegy 80 százaléka. Bizonyos örökletes tényezőkön kívül a stresszel járó, illetve a mozgásszegény életmód, az elhízás, a dohányzás, a magas sótartalmú étrend, az életkor és a fogamzásgátlók használatának hatásait vizsgálták a hipertónia kialakulásában. A helytelen táplálkozás sokféleképpen járulhat hozzá a magas vérnyomáshoz. A dohányfüstben lévő nikotin érszűkítő hatása miatt emeli a vérnyomást. Az alkohol kis mennyiségben, például napi 1-2 dl bor fogyasztásakor még nem emeli, de nagy mennyiségben - a megnövekedett folyadékbevitel miatt - fokozza a vérnyomást. A feketekávé kis mennyiségben (napi 1-2 csészéig) általában nem befolyásolja, előfordulhat azonban, hogy valakinek a szervezete fokozottan reagál a kávéra, ezért nem árt ellenőrizni a vérnyomást kávéivás előtt és után. Egy-két csészénél nagyobb mennyiség azonban már mindenképpen egészségtelen.

  Másodlagos hipertónia esetén pontosan megállapítható a magas vérnyomásért felelős kórfolyamat. A betegek kezelése tehát a kiváltó októl függően különböző lehet, amelyet szakorvosnak kell eldönteni.

• Szívkoszorúér betegség

  A szívkoszorúerek a szív izomzatát látják el vérrel. A koszorúerekben kialakuló érelmeszesedés, érszűkület következtében a szív izomzata nem kap megfelelő mennyiségű vért. A szívkoszorúér szűkület következtében eltérő súlyosságú, lefolyású és következményű kórképek alakulnak ki.

  A szívkoszorúér betegség több megjelenési formát magában foglaló kórkép. Az egyes kórképek ellátási igénye szempontjából lényeges különbségek vannak. A stabil angina pectoris esetén mindig ugyanolyan körülmény (ugyan akkora fizikai munka) váltja ki a panaszokat és ugyanarra a beavatkozásra szűnnek. A szűkület olyan mértékű, hogy a nyugalomban szükséges vért képes átereszteni, de a megnövekvő igények esetén már a szükségeshez képest kicsi az ér átmérője. A beteg már kitapasztalja, hogy hány métert tud gyalogolni anélkül, hogy panaszai jelentkeznének. Az infarktus és az akut koronária szindróma esetében a tünetek ezzel szemben a szokásostól egyre kisebb terhelésre vagy akár nyugalomban is jelentkeznek. A stabil angina pectoris hátterében egy fix szűkület áll és csak akkor „ad hangot" amikor a nyugalmi helyzethez képest nagyobb munkát kell kifejtenie a szívizomnak és ezért több oxigénre van szüksége. Az infarktus során pedig egy plakk (ami nem feltétlenül okoz nagy szűkületet) megrepedése és a repedés helyén kialakult vérrög zárja el részlegesen vagy teljesen a vér útját.

  Megjelenési formától függően eltérő a kezelés.

  Bizonyos mértékű számú, elhelyezkedésű és típusú koszorúér szűkületek esetén lehetőség van az erek katéteres úton való tágítására, fémháló (stent) beültetésére is, mely az ér átjárhatóságát hivatott biztosítani.

  Amennyiben nem megoldható ezek kivitelezése, akkor a szívműtét (bypass műtét) a következő lehetőség. Ennek során a szűkült beteg érszakaszokat áthidalják egy másik érdarabbal, ami lehet a lábszárból eltávolított véna, vagy a mellkas egyéb ütőere.

  Stabil angina pectoris és idült betegség esetén gyógyszeres terápia szükséges, mely több féle módon ható gyógyszereket használ. Egyrészt a szívritmus lassításával csökkentjük a nyugalmi pulzust, erre a béta receptor blokkolók alkalmasak, a koleszterin csökkentésére a statinokat, vérrög kialakulásának gátlására a salycylatokat, az erek tágítására nitrátokat alkalmazunk, de az ACE gátlók is a terápia szereplői.

  Rendkívül fontos a megelőzés. Elsődleges megelőzésről beszélünk, ha még nem alakult ki a betegség, de a kialakulását kívánjuk gátolni. Ilyen esetben a befolyásolható rizikófaktorokat kell kezelni: magas vérnyomás, magas koleszterin, cukorbetegség, dohányzás, diéta, sport stb. A stressz mentes életmód lassíthatja a koszorúér betegség kialakulását.

• Szívritmuszavar

  A szívritmuszavar más néven aritmia a szívverés ütemének a megváltozását jelenti. A normálisnál nagyobb szívverést tachikardiának, a túl lassút bradikardiának nevezzük.

  Szinte minden embernél tapasztalható időnként a szabálytalan szívverés. Ilyenkor azt lehet érezni, mintha kihagyna a szív, össze-vissza ver. Legtöbbször ez szívritmuszavar nagyon enyhe, veszélytelen, de vannak olyan formái is, melyek súlyos következményekkel járnak.

  Szívritmuszavarról akkor beszélünk, amikor az elektromos tevékenység nem megfelelően működik, ezáltal a szív túl gyorsan, lassan vagy szabálytalanul kezd verni.

  Minden ritmuszavarnak van valamilyen kiváltó oka. Enyhébb szívritmuszavart okozhat például a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a fizikai megterhelés, illetve a stressz is. Vannak olyan gyógyszerek, mint például a magas vérnyomás elleni szerek vagy a tüdőbetegségben alkalmazott gyógyszerek, melyek okozhatnak a szív frekvenciában ritmusban zavart, de ugyanúgy a pajzsmirigy szabálytalan működése is kiválthatja.

  A szívritmuszavar legfőbb oka azonban a különféle szívbetegségek, ilyen a koszorúsér megbetegedés, szívelégtelenség vagy a szívbillentyű működésének zavara. Előfordult olyan este is, hogy semmiféle szívbetegséget nem lehetett kimutatni és mégis aritmia alakult ki.

Ártáblázatunk:

Nagy orvosi vizsgálat (kórtörténet felvétele, fizikális vizsgálat, EKG, laborleletek értékelése, gyógyszeres és életmódi javaslat):	7.000 Ft
Kontroll vizsgálat, rövid konzílium, receptírás:	5.000 Ft
Szívultrahang vizsgálat:	8.000 Ft
Légzésfunkciós vizsgálat:	5.000 Ft

Csomag árak:

Alap csomag: 14.000 Ft

Betegvizsgálat, EKG, Szívultrahang vizsgálat

Emelt csomag: 18.000 Ft

Betegvizsgálat, EKG, Légzésfunkció, Szívultrahang vizsgálat

Menedzser szűrés: 30.000 Ft

Teljes kivizsgálás

Orvosaink:

• Dr. Késői István

  Diplomáját a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerezte, 23 éve praktizál, szakterületei belgyógyászat és kardiológia.

• Dr. Pintér Tünde Ph.D

  1992-ben szerezte diplomáját a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, belgyógyászatból és kardiológiából szakvizsgázott.

• Dr. Vorobcsuk András Ph.D

  Diplomáját a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerezte meg, majd ezt követően a szívsebészeti aneszteziológia és intenzív terápia valamint az invazív kardiológia területeken dolgozik.

Bejelentkezés:

Tel.: +36-20-515-1117,
emai.: cardio@tourdental.eu